Bankok mikrohitel konstrukciói 1

Bolyán Gábor (Unicredit Bank), Takács Zoltán (MKB Bank), Topor Balázs (CIB Bank),Tóth Gábor (Budapest Bank)

Takács Zoltán

A mikro és kisvállalkozói szegmens banki besorolása nem tükröz egységes gyakorlatot, noha a bankok többsége már a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtti években intenzíven keresték a megfelelői üzleti modelleket a szegmens hatékony működtetésére, amely egyben intenzív termékfejlesztési munkát is jelentett. A bankok gyakorlatában kialakultak a szegmens elvárásainak megfelelő alaptermékek, amelyek figyelembe vették a vállalkozói pénzügyi beszámolók, üzleti igények, felajánlható banki biztosítékokban rejlő sajátosságokat. A termékek fejlesztésének egyik iránya volt a megfelelő minőségű és mértékű dologi biztosítékok hiányában a számlaforgalom alapú finanszírozás, elsődlegesen folyószámlahitelek formájában, míg a korábban a Széchenyi Kártya programhoz csatlakozó bankok továbbra is SZK folyószámlahitel termékben látták a megoldást a rövidlejáratú hiteligények kiszolgálására. Emellett a bankok többsége a kisösszegű folyószámlahitel konstrukcióit a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezessége mellett is kidolgozta. A másik jelentősebb fejlesztési irány a jelzáloghitelek révén nyújtott nagyobb összegű beruházások és szabadfejlesztésű hitelek nyújtása volt mind nagyobb összegekben és mind hosszabb futamidőkre. Emellett a vállalkozások egy részére elérhetővé váltak különféle támogatott hitelkonstrukciók és pályázatok megvalósítását biztosító hitel és garancia termékek. A verseny a termékfejlesztésben a fenti terülteken túl a hiteldöntések átfutási idejének lerövidítésében is megnyilvánult. A jelen gazdasági válság új kihívások elé állítja nemcsak a vállalkozókat , de a bankokat is. Meg kell találni közösen azokat a megoldásokat, amely a hitelképes vállalkozások versenyképességének megtartását és tevékenységük bővülését a jelen körülmények között is lehetővé teszik.

Topor Balázs

Ami tény: a jelen gazdasági helyzetben a mikrovállalkozások igen nehéz körülmények között tevékenykednek. A pénzügyi válság ugyanis érezhetően begyűrűzött a reálgazdaságba, forrásszűke fojtogatja a mikro és kisvállalkozásokat, ugyanakkor a beruházásokhoz szükséges finanszírozás elérhetetlennek tűnik, így a napi likviditás fenntartása is sok esetben komoly erőfeszítést igényel. Jelenleg a bankok többsége a devizahitelezés csökkentésével, az önerő növelésével, a fedezeti oldal erősítésével, a futamidő csökkentésével kívánja a kockázatokat mérsékelni. A pénzügyi válságot gazdasági recesszió követi, amely valószínűsíthetően akár több évig is eltarthat. Mindezen jelenségek roppant módon megnehezítik a mikrovállalkozások hétköznapjait.

Joggal merül fel a kérdés: milyen mozgástere van a mikro és kisvállalkozásoknak ma a hazai bankpiacon?

A pénzintézetek saját forrás kihelyezéseinél felértékelődik a több éves makulátlan hiteltörténet, előtérbe kerülnek az intézményi garanciák. Elérhetővé váltak kedvező kamatozású, refinanszírozott konstrukciók is, amelyek éven belül és túl is megoldást jelenthetnek a mikro- és KKV-szektornak.

Mindezek alapján várható, hogy 2009 második felében olvadás következik be az akadozó hitelezési piacon és lendületet vehet a mikrohitelezés. A konzervatívabb hitelezési politika és kockázati szigorítások azonban minden bizonnyal továbbra is jelen lesznek ebben a szegmensben.

Nyomtatható verzió