Megnyitó

Varju László

A gazdasági válság csökkenő finanszírozást és piacszűkülést eredményező hatásai különös mértékben sújtják a KKV szektort, amelyet a megfelelő fedezetek hiánya, és méretgazdaságossági szempontok miatt egyébként is nehezebben, vagy sok esetben nem hiteleznek a bankok.

A válság következtében

- emelkedik a hitelt felvenni nem képes, illetve azt visszafizetni nem tudó vállalkozások, a vállalati csődök és elbocsátások száma,

- a bizonytalan kilátások miatt elhalaszthatják a beruházásokat,

- a piaccal rendelkezõ vállalkozásoknál is emelkedik a finanszírozási költség, csökken a jövedelmezõség.

A fenti negatív folyamatok mérséklése és a kilábalás megteremtése érdekében az európai uniós, hazai állami valamint magánbefektetői források mozgósításával komplex intézkedéscsomag áll a hazai kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A csomag, intézkedéseket tartalmaz a vállalkozások finanszírozásának javítására, a munkahelyek megőrzésére és bővítésére, a piacok megtartására vagy új piacokra való bejutásra, a versenyképesebb üzleti környezet megteremtésére, valamint távlati szerkezeti reformok előkészítésére.

A finanszírozást szolgáló intézkedések 3+1 csoportra oszthatók:

1. Az európai uniós forrásokból finanszírozott pályázatok keretében vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönözzük a vállalkozások technológiai fejlesztéseit és regionális alkalmazkodását. A pályázatok feltételeit úgy módosítottuk, hogy a nyertes vállalkozások rugalmasabban, kisebb külső finanszírozással tudják igénybe venni azokat.

2. A részben európai uniós, részben hazai támogatási forrásokból táplálkozó pénzügyi programjaink keretében hitel-, garancia- és tőkeprogramokon keresztül azokon a pontokon igyekszünk a KKV-éknak finanszírozást teremteni, ahol az új helyzetben a piacok nem kielégítően, vagy egyáltalán nem biztosítják a vállalkozások pénzzel való ellátását.

3. A tisztán hazai forrásból kiírt pályázataink a többi támogatási program működéséhez szükséges feltételek megteremtését segítik elő.

4. Az intézkedéscsomagot kiegészíti a GOP és a KMOP technológiafejlesztési pályázati feltételeinek visszamenőleges módosítása.

A fenti intézkedéseinktől azt várjuk, hogy a piaci igényekhez igazodóan a kis- és középvállalkozások jelentős részét tudjuk pénzhez juttatni, ami a körükben enyhíteni fogja a válság hatásait és hozzájárul az abból való gyorsabb kilábaláshoz.

1. Vissza nem térítendő támogatások EU társfinanszírozássa

1.1. KKV-k technológiai modernizációja

A vállalkozások technológiafejlesztését elősegítő pályázati konstrukciók megemelt támogatási intenzitással (leghátrányosabb helyzetű kistérségekben akár 70%), és 25%-ról 40%-ra emelt előleg folyósítással állnak a KKV-k rendelkezésére. (Támogatás forrása: Gazdaságfejlesztési Operatív Program + Közép Magyarországi Operatív Program; Összesen: 210 mrd Ft)

1.2. KKV-k kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységének ösztönzése

A vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése keretében kiemelt hangsúlyt helyezünk a vállalkozások önálló kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeinek támogatására, az innovatív vállalkozások közötti együttműködések kialakítására, valamint a vállalati szféra és a non-profit kutatóhelyek közötti szorosabb együttműködés ösztönzésére. (Támogatás forrása: Gazdaságfejlesztési Operatív Program + Közép Magyarországi Operatív Program; Összesen: 130mrd Ft)

1.3. Regionális ipartelepítés és üzleti infrastruktúra fejlesztés

Az önkormányzatok a megfelelő alapinfrastruktúra, és termelőingatlanok kiépítésével vonzó befektetési környezetet tudnak kínálni a betelepülni kívánó vállalkozások számára. A munkahely megtartást, ill. a munkahely teremtést célzó egyedi regionális ipartelepítés, ipari park-, inkubátorház, logisztikai központ fejlesztést, és a barnamezős területek felszámolását, illetve a település szerkezetváltást célzó telephely-fejlesztési pályázatok. (Támogatás forrása: Regionális Operatív Programok; Logisztikai- Gazdaságfejlesztési Operatív Program; Összesen: 150mrd Ft )

1.4. KKV-k alkalmazottainak képzése

Kiemelt cél a munkavállalók, vállalkozások és más szervezetek gazdasági, technológiai, társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességének javítása, a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjait jelentő képzések megvalósításával. (Támogatás forrása: Társadalmi Megújulás operatív Program; Összesen: 10mrd Ft)

2. Pénzügyi konstrukciók (hitel, garancia, tőke)

Új Magyarország Pénzügyi Programok (JEREMIE programok)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében Magyarország a vállalkozásfejlesztési források egy részét az Európai Unió JEREMIE kezdeményezésének szabályai szerint használja fel. A GOP 4. prioritását és a KMOP 1.3 Pénzügyi Eszközök intézkedését képező források egy alapszerűen működő pénztömegként kerültek elkülönítésre, amelyekből visszaforgó jelleggel finanszírozási programokat valósítunk meg. Az ún. JEREMIE alapban a 2007-2013 közötti időszakra 760 millió euró áll rendelkezésre. A JEREMIE forrás nevében forráskezelőként a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) jár el.

A forráskezelő társaság nyílt pályázat keretében választja ki a programban résztvevő pénzügyi közvetítőket (mikrohitelt nyújtó szervezetek, kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, kockázati tőkealapok stb.). A források felhasználása, lekötése jelentős mértékben a pénzügyi közvetítők teljesítményén múlik.

Az Európai Bizottság előírásai szerint a JEREMIE kezdeményezés keretében működtetett pénzügyi programok csak létező piaci hiányosságok oldását szolgálhatják. Ezek beazonosítására elvégzett vizsgálataink alapján a Bizottsággal a hazai nem bankképes mikrovállalkozások mikrohitelezését, a hitelintézetek által nem kielégítően finanszírozott kis- és középvállalkozások banki hitelezésének ösztönzését, valamint a korai és a növekedési szakaszban lévő kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozását fogadtattuk el, mint beavatkozási területeket.

2.1. Új Magyarország Mikrohitel Program

A 2008. évben elindított program feltételei a válság kezelése érdekében módosultak, a hiteleket közvetítő ún. mikrofinanszírozó szervezetek és hitelintézetek száma pedig jelentősen megnőtt. A program keretében az európai uniós forrásokból rendkívül olcsó (0,5%-os költségű) forrást bocsátunk a hitelt kihelyező közvetítők rendelkezésére, akik ezt kedvező feltételekkel helyezik ki a hazai mikrovállalkozások részére.

A mikrohitelt azok a vállalkozások vehetik fel, akik legfeljebb 9 főt foglalkoztatnak, és éves nettó árbevételük nem haladja meg a 200 millió forintot, és a hitelt nem fennálló bankhitelük kiváltására használják fel. A beruházási mikrohitel maximum 10 millió forint összegben, legfeljebb a 10 évre vehető fel. A tisztán forgóeszköz célú mikrohitel maximum 6 millió forint lehet, ami 1 évre vehető igénybe, de ez futamidő további 1 évvel meghosszabbítható. Noha a hitel kamata nincsen korlátozva, az olcsó refinanszírozás és a közvetítők közötti verseny hatására a mikrovállalkozások a jegybanki alapkamatnál kedvezőbb feltételekkel (jelenleg 6,5 – 10,5% közötti kamatszinten) érhetik el az Új Magyarország Mikrohitelt. A módosított feltételű mikrohitelt 2008. október 20-tól lehet felvenni a programhoz csatlakozott pénzügyi közvetítőknél.

Az Új Magyarország Mikrohitel Program Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (a továbbiakban: GOP) és a Közép Magyarországi Operatív Programból (a továbbiakban: KMOP) származó refinanszírozására közel 60 milliárd forint (58,6 milliárd forint) áll rendelkezésre, amit kiegészít a közreműködő szervezettől elvárt saját erő, ami mikrofinanszírozó szervezetek esetében további 20%, hitelintézetek esetében 50%.

2.2. Új Magyarország Kis-és Középvállalkozói Hitelprogram

A Hitelprogram keretében az európai uniós eredetű GOP és KMOP forrásokból és az Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) saját forrásiból egy refinanszírozási keretet állítottunk össze 50 milliárd forint összegben, amiből a kereskedelmi bankok mikrohitelnél nagyobb méretű, beruházási hitelezését szeretnénk fellendíteni.

A hitelt a kis- és közepes méretű vállalkozások 10-100 millió forint közötti nagyságú, beruházási célú finanszírozásukra vehetik igénybe, kedvezményes feltételekkel. A hitelkamatok túlzott emelkedésének megakadályozására a program keretében kamatplafon került meghatározásra. A vállalkozó által fizetett kamat a bank számára megállapított refinanszírozási hitel költségénél (3 havi EURIBOR*0,75 + 0,75%) legfeljebb 5%-kal lehet magasabb, ez a mai árakon 8-10%-os kamatot jelent. A refinanszírozott hitelek futamideje akár 10 év is lehet, a hitelfelvevőtől megkövetelt szükséges önerő mértéke a beruházás bekerülési értékének minimum 15 százaléka.

A programra az összes jelentős, vállalkozásfinanszírozással foglalkozó kereskedelemi bank benyújtotta a pályázatát.

2.3. Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram

A kereskedelmi bankok forráshiánya a legsúlyosabban a kis- és középvállalkozások likviditásfinanszírozó hiteleit érinti. A Kormány döntést hozott arról, hogy az európai uniós forrásokból elkülönített 50 milliárd forintból és hazai banki forrásokból származó 90 milliárd forintból 140 milliárd forintos refinanszírozási keretet hoz létre, amit a kereskedelmi bankok a kis- és középvállalkozások forgóeszköz hitelezésére fordíthatnak.

A hitelt a KKV-ék 1-200 millió forint közötti értékben vehetik igénybe, 1 éves futamidőre, amely egy alkalommal meghosszabbítható. A vállalkozások által fizetendő kamat ennél a hitelprogramnál is korlátozásra került, mértéke legfeljebb a refinanszírozási költség (jegybanki alapkamat 9/14-szerese + 1,37%) + legfeljebb 4%, azaz jelenleg kb. 12 % lehet.

A hitel az MFB-vel megállapodást kötő hitelintézeteknél érhető el.

2.4. MFB Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram

Az MFB részben a kereskedelemi bankokon keresztül történő refinanszírozással, részben közvetlenül is többféle beruházási célú, kedvezményes, forintalapú hitelt kínál a kis- és középvállalkozásoknak, a devizahitelek árszintjén. Az állam többféle állami garanciával járul hozzá a hitelek alacsony költségéhez.

A program keretében elérhető hitelek 1 millió forinttól akár 3 milliárd forintig terjedő összegben, legfeljebb 15 év futamidőre is igénybe vehetők. A vállalkozások által fizetendő kamatok jellemzően 3 havi EURIBOR + max. 4-6% körül vannak, ami jelenlegi költségen 7% - 9,5% közötti szintet jelent. A program fő jellegzetessége, hogy a kedvező EUR kamatszinten nyújt forinthitelt, miközben árfolyamkockázatot a hitelfelvevőnek nem kell viselnie.

Az MFB sokféle közvetítőt vesz igénybe a hitelei kihelyezéséhez, ezek köre a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványoktól, a takarékszövetkezeteken és a postahivatalokon keresztül a kereskedelemi bankokig terjed. A részletes információk az MFB honlapján találhatók. A hitelprogram finanszírozására az MFB 260 milliárd forint forrást különített el.

2.5. Széchenyi Kártya Hitelprogram

A 2002 óta működő Széchenyi Kártya Hitelprogram keretében a programban résztvevő bankok kedvezményes, szabad felhasználású folyószámlahitelt nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak, amit az állam kamat- és garanciadíj támogatásban, valamint költségvetési viszont-garanciában részesít.

A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozások legfeljebb 25 millió forintos 1+1 éves hitelkerethez juthatnak hozzá, legfeljebb BUBOR+0,8+4%-os kamatszinten, amit a Kormány döntése alapján 2009. évben 2%-os mértékű kamattámogatás csökkent. Ezen felül a kormány a garanciadíj 1,5%-os mértékét 50%-ban támogatja.

Mivel a Széchenyi Kártya Hitelprogram a bankok hitelezését támogatja, nem jeleníthető meg vele kapcsolatban a programra fordított keretösszeg. Az előző évek tapasztalatai alapján a Széchenyi Kártya Program évente kb. 100 milliárd forint összegű kedvezményes finanszírozást biztosít a hazai KKV-ék részére. A 2009-ben nyújtott kamattámogatás és garanciadíj támogatás tervezett költségvetési igénye mintegy 3 milliárd forint.

2.6. Új Magyarország Hitelgarancia (Portfoliógarancia) Program

A program keretében európai uniós forrásokból hitelgaranciát nyújtunk a kis- és közepes vállalkozások számára a kereskedelmi bankokon keresztül. Az így kínált garancia a mikro-, kis és középes vállalkozások akár 100 millió forint hiteleire vehető igénybe, a hitelek akár 80%-ának mértékéig. A kezességvállalás szabályai olyan fedezeti lehetőségeket biztosítanak a kereskedelmi bankok számára, amelyek lehetővé teszik, hogy a korábbi feltételeknél rugalmasabban és alacsonyabb fedezeti igények mellett tudjanak hitelezni a szektor számára.

A program a megállapodást kötött hitelintézeteknél érhető el, ezek száma 2009 első hónapjaiban bővülni fog.

A program támogatási keretére a GOP és a KMOP forrásai közül 28,2 milliárd forint került elkülönítésre, de ez az összeg csak a beváltott garanciák kifizetésére szolgál. A vállalkozások számára elérhető, a program által generált finanszírozási forrás beváltott kezességekre elkülönített összeg sokszorosa.

2.7. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalásai

A garanciapiac legjelentősebb résztvevője 2009-ben is a többségi állami tulajdonban álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lesz, akinek kezességvállalásai mögé az állam 70%-os viszontgaranciát vállal. A pénzügyi piacok túlzott óvatosságának oldása érdekében a Kormány arról döntött, hogy a Garantiqa állam által viszontgarantált 450 milliárd forintos kezességvállalási keretét 2009-ben 900 milliárd forintra emeli.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által garantált hitelek minden hazai hitelintézetnél elérhetők, közéjük tartozik számos egyéb módon támogatott hiteltermék is (így pl. az MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramjának hitelei, vagy a Széchenyi Kártya).

2.8. Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram

A hazai induló, vagy indulást követő éveiben járó (korai szakaszú), ígéretes piacokkal rendelkező, azaz magas növekedési potenciálú kis- és középvállalkozások számára biztosít olcsó forrást az európai uniós forrásokból finanszírozott kockázati tőkeprogram.

A program keretében magánbefektetőkkel történő „szövetkezések” útján közös kockázati tőkealapok megalapítására vagy a magánbefektetőkkel történő együttes befektetésekre kerülhet sor. A közpénzeket az állam viszonylag alacsony hozamelvárással és a magánbefektetők számára biztosított további ösztönzőkkel bocsátja rendelkezésre. A maximum 1,5 millió euró nagyságú tőkebefektetésekhez az öt évnél nem régebben alapított, 1,5 milliárd Ft-ot el nem érő nettó árbevételű KKV-ék juthatnak majd hozzá.

A közreműködőként szereplő kockázati tőkealapkezelők számára a pályázat várhatóan 2009. januárjában fog megjelenni, az első befektetésekre a negyedév végén kerülhet sor. A tőkeprogramra a GOP, KMOP keretében 34,9 milliárd forint került elkülönítésre, amely összeg a céltársaságok számára rendelkezésre álló tőkeforrások tekintetében kiegészül a magánbefektetők legalább 30%-os „társfinanszírozásával”.

2.9. Új japán-magyar kockázati tőkealap

2008. december 15-én százmillió eurós japán-magyar kockázati tőkealap létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a japán SBI Holdings Inc. képviselői. A 60 százalékos japán és 40 százalékos MFB tulajdoni hányadú alap szintén a hazai kis- és középvállalati szektorra fókuszál, s átlagosan 5-7 millió eurós befektetéseivel érezhetően javítani fogja az e szegmensbe tartozó vállalatok tőkeági finanszírozási lehetőségeit.

3. Hazai pályázatok

3.1. Roma mikrovállalkozások támogatása új rendszerben

Megújult a roma (és romákat foglalkoztató) vállalkozások beruházásainak megvalósítását segítő pályázati konstrukció. A 2008. december 22-én meghirdetett pályázaton a roma mikrovállalkozások a mikrohitellel megvalósított beruházásaikhoz nyerhetnek el vissza nem térítendő támogatást. (Támogatás forrása: Kis- és középvállalkozói Célelőirányzat; Összesen: 383 millió Ft).

3.2. A vállalkozói aktivitás ösztönzése

A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatására 2008. december 22-én hirdetett pályázati konstrukciót az NFGM, amelyek keretében a vállalkozói ismeretek nyújtó képzéshez, roma vállalkozásokat pályázatírással és hitelkérelem-készítéssel segítő tanácsadói szolgáltatáshoz, valamint diákok számára vállalkozói ismereteket nyújtó programokra nyerhető el vissza nem térítendő támogatás. (Támogatás forrása: Kis- és középvállalkozói Célelőirányzat; Összesen: 400 millió Ft.)

4. A GOP és a KMOP technológiafejlesztési pályázatainak módosítása

A 2007-13 közötti GOP és KMOP technológiafejlesztési pályázataiban enyhül a jogosultsági korlát korlát, több, a romló piaci feltételekkel küzdő vállalkozás pályázhat.

Árbevétel csökkenési előírás: A jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel csökkenés mértéke a korábbi 5 százalékról 10-25%-ra enyhül a projekt megvalósítási helyszínétől függően.

Árbevétel növekedési elvárás: A beruházási pályázatoknál az árbevétel növekedési elvárás 1 százalékponttal csökken.

Időzítés: Az intézkedések visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében is érvényesek lesznek, és a 2009. évben pedig már ezekkel a feltételekkel kerülnek meghirdetésre a pályázatok.

Az intézkedések hatására a potenciális pályázói kör 15%-kal bővül, ami mintegy 6000 új vállalkozás bevonását jelenti a pályázói körbe.

A pályázatot benyújtót vállalkozások terheinek enyhítése érdekében a pályázó számára kötelezően előírt biztosítékadási feltételek is felülvizsgálásra kerülnek, és a 2009-ben megjelenő pályázatokra a 2007-08-ban alkalmazott feltételeknél enyhébb biztosítékadási feltételek kerülnek meghatározásra.

Nyomtatható verzió